Néha azt tapasztalom, hogy türelmetlen vagyok azokkal szemben, akik panaszkodnak, másokat hibáztatnak saját sorsuk miatt. Biztos van olyan is, hogy más a hibás, de szerintem ez inkább kivétel, mint trend.
Asszem azt nem értem, hogy ha fáj, akkor miért nem csinálnak valamit, ha meg nem fáj eléggé, akkor miért panaszkodnak. Szerintem mindig van választásunk, hogy elkerüljük azt, hogy történések áldozatai legyünk.
Szerintem a stressz egyik forrása az, hogy úgy érzed, egy vagy több dolgot nem Te irányítasz. Ha nem Te irányítod, akkor nyilván valaki vagy valami más. Ilyenkor hatalmába keríthet az az érzés, hogy valaminek most ki vagy szolgáltatva, valaminek az áldozata lehetsz. Nem jó mártírnak lenni; talán lesznek olyanok, akik sajnánlak, csak a sajnálat nem visz közelebb a céljaidhoz.
Ha másokat hibáztatsz csak a stresszt növeled, mert az adott dolgot valaki más fogja irányítani helyetted, azaz kiengeded az irányítást kezedből. A kulcskérdés az, hogy elfogadod-e a felelősséged. Mindegy, hogy milyen mértékben, kicsit azért hibáztathatod a körülményeket is, de érdemes feltenni magadnak a kérdést, hogy mit csinálhattam volna én másképp. Egyszerűen felelősséget kell vállalnod a saját gondolataidért, cselekedeteidért és reakcióidért. Ezekért csak Te tudsz felelősséget vállalni, más nem. Nem adhatod tovább ezt a felelősséget úgy, hogy másokat hibáztatsz, amikor a dolgok rosszra fordulnak. Senki nem tud áldozattá tenni a belegyezésed nélkül. Senki!!!
Csak akkor tudod a jövődet építeni, ha felvállalod a felelősséged a rossz helyzetekben is. Úgy gondolom, hogy mindig van kiút, csak azt kell választanod, hogy hajlandó vagy meglátni. Sőt, általában több alternatíva is kínálkozik. Az alternatíváknak általában nincsenek határaik, hacsak Te magad nem állítasz fel. Thomas J. Watson, az IBM alapítója mondta egyszer: "Ha rosszul oldod meg, visszajön és arcul csap. És akkor majd megoldod jól." Az tehát a kihívás, hogy le tudod-e venni a szemellenzőt és inkább olyan utakat keresel, ahol kihozhatod magadból a maximumot, hogy elérd a sikert, amit egyébként megérdemelsz.
Könnyű ezt mondani, de nehéz megcsinálni. - mondhatnád. Igen az. Adok néhány tippet, hogy hogyan kerüld el, hogy áldozat legyél:
- Fogadd el, hogy biztosan fognak olyan dolgok történni veled, amiket nem tudsz irányítani. Nem tudod elkerülni a hullámvölgyeket, mindenki életében vannak. Sőt több is. Az a fontos, hogy hogyan reagálsz ezekre, mert a reakcióid által szerzed vissza az irányítást. Szerintem nem az a kérdés, hogy hogyan tudod elkerülni a hullámvölgyeket, hanem az, hogy milyen gyorsan mászol ki belőlük.
- Keress alternatívákat. Mindig találhatsz lehetőségeket. Ha nem megy egyedül, akkor keress valakit, akiben mebízol, hátha ő tud új nézőpontot mutatni.
- Az energiádat a megoldások keresésére fordítsd és ne a kifogások gyártására. Ne engedd, hogy azokon az igazságtalanságokon rágódj, amik veled történtek. Mindegy, hogy mi történik, haladj előre (akár fél lábon is) a saját céljaid felé. Rambi mondta egyszer: "Ha folyton a múltba nézel, seggel előre mész a jövőbe."
- Bátran dönts, általában úgyse tudja senki megmondani előre, hogy jól döntöttél vagy se. Ezek inkább utólagos spekulációkból derülnek ki. Szerintem a rossz döntés is jobb, mint a nem döntés.
Dr. Dobay Róbert