Mindent lehet jobban csinálni - Interjú Kolosi Péterrel

  Tweet

2011-02-11

Kolosi Péterrel, az RTL Klub programigazgatójával beszélgettem arról, hogy hogyan vált sikeres emberré, hogyan lett az RTL Klub felsővezetője. Kolosi Pétert a közönség a képernyőről, a Fókusz főszerkesztőjeként ismerhette meg.

Milyen háttérrel vágtál neki az üzleti életnek?

Igazából nem is az üzleti életnek, hanem mindjárt a televíziózásnak vágtam neki. Gyerekkorom óta színész szerettem volna lenni, ezért háromszor is felvételiztem a Színház és Filmművészeti Főiskolára, azonban mindannyiszor sikertelenül. Ezen közben, a család elvárásának megfelelően a jogi egyetemre pályáztam és nyertem felvételt, és végül jogi diplomát szereztem. Mint tudjuk, az élet forgandó, a Színház és Filmművészeti Főiskolán (ma már egyetem) TV műsorvezetői, rendezői osztály indult Vitray Tamás és Horváth Ádám irányításával. Azonnal felvételt nyertem. Szerencsénk volt, ugyanis a politika, a főiskolai tanulmányaim első évében kezdte el a médiatörvény tárgyalását, és végzős korunkban fejezte be a vitát, és alkotta meg a törvényt. Ekkor két kereskedelmi televízió indította el adását. Ebből adódóan, televíziós szakemberekből hirtelen hiány mutatkozott a piacon, és a keletkezett vákuum azonnal magába szippantotta a főiskola televíziós szakán végzett hallgatókat. Így kerültem az MTV-től, ahol a főiskola alatt például az Objektív c. műsorban dolgoztam, az akkor induló RTL Klub-hoz azzal a feladattal, hogy indítsuk el az első napi bulvár magazint. Az így megszülető „Fókusz” lett a csatorna első igazi sikere, majd ezt követte a „Barátok Közt” c. műsorsorozat. Az RTL 3. évében változás történt a cég vezetésben, és Róbert Ákos vezérigazgató-helyettes 2001. júniusában javasolta a vezérigazgatónak, hogy legyek én a programigazgató. Összefoglalva tehát, nem az üzleti világból, hanem a televíziós világból érkeztem és lettem itt menedzser, de remélem, maradtam legalább annyira televíziós is.

Mi volt a legnehezebb számodra ebben a váltásban?

A televíziózás üzleti részét elég kevesen látják át. Műsorkészítőként nem nagyon találkozik az ember a szakmának ezzel a részével, sokkal inkább a műsorok nézettségével és azok tartalmi részével törődnek. Mivel a jogi egyetem elvégzésével párhuzamosan művészeti menedzserként is dolgoztam éveken át, így számomra sok volt az ismert terület, de volt ismeretlen rész is, mint pl. az akvizíció. Nagyon sok mindent programigazgatóként kellett megtanulnom.

Szerinted mi a tartós siker kulcsa?

Banális, mondhatjuk, hogy közhely, amit erre a kérdésre válaszolni fogok. A csapat a siker kulcsa. Az RTL sikeréhez a legtöbbet a csapat közös munkája teszi hozzá. Nálunk építkezés történik minden szinten, a célokat közösen találjuk ki, és a végrehajtás, a megvalósítás is csapatmunka eredménye. Tehát ez az összefogás, nem csak menedzsment szinten valósul meg, de a kreatív területen is, mely utóbbi a TV szíve és lelke. Fontos elmondani, hogy a menedzsment, a gyártási és a kreatív területen dolgozó munkatársaink közül sokan több, mint 10 éve dolgoznak itt együtt a siker érdekében.

Mi volt a legértékesebb tanulság a pályafutásod során?

A kudarcot tartom a legfontosabb tanulságnak. Kudarc nélkül nincsen fejlődés, hiszen ebből tanuljuk a legtöbbet. A kudarcot elfogadja a vezetés és a kollektíva, feltéve, ha nem túl gyakori, és ugyanaz a hiba nem ismétlődik meg, ha tanulunk a hibákból és leszűrjük a szükséges tapasztalatokat. El kell, hogy mondjam, többünknek az itteni tevékenység, többet jelent, mint munka. Ennek során valóban előfordultak hibák, de ezek a hibák nem voltak túl nagyok, és ki tudtuk őket javítani.

Megosztanál velünk olyan pillanatot, amelyre szívesen emlékszel vissza?

A „Való Világ” első indulásának körülményeit említeném. Nyár közepén született a döntés, hogy szeptemberben már képernyőn kell lennie a műsornak. Tehát mindössze 3 hónapunk volt az indulásig. Nyugat Európában elkerekedne a hozzáértők szeme, hogy hogyan sikerült mindezt véghezvinni, és az eredmény láttán is csodálkoznának, hogy miként növekedett folyamatosan az RTL nézettsége hónapról-hónapra.

A „Csillag születik” szintén kellemes emlékeket hagyott: meg szerettük volna újítani a Ki Mit Tud-ot, ezért vágtunk bele, azt hiszem, meggyőző sikerrel. A televíziózásban tulajdonképpen nem csinálunk mást, mint hatni akarunk az érzelmekre, akár pozitív, akár negatív értelemben katarzist akarunk kiváltani a műsorainkkal.

Az RTL Klub-nál a versenyszellemet nagyon komolyan vesszük. A nézettségi verseny első helyezése a cél. Ez az összeszokott csapat nem érzi jól magát, ha ebben a versenyben nem az első. Az „X-faktor” és a 6 éve már bevezetett „Megasztár” párharca jó példa erre. A cél elérése, azaz a Megasztár nézettségének felülmúlása, azért is volt nehéz feladat, mert nemzetközi előírások korlátoztak minden esetleges hazai változtatást. A csapat tagjai sajátjuknak érzik a közös feladatot, és ez döntőnek bizonyul az eredmény szempontjából.

Kihez fordulsz segítségért, mi alapján döntöd el, hogy kitől kérsz tanácsot?

Az RTL-ről elmondható, hogy nyíltan működő cég, ami azt jelenti, hogy munkatársai, beosztástól függetlenül, egymás között megbeszélik a felmerülő problémákat. Nálunk a munka elvégzése nem úgy működik, hogy kipipáljuk a feladatot, és ezzel levédjük magunkat. A feladatok megoldása a cél, minden szinten, beleértve a menedzsmentet és az egyes csapatok munkatársait is.

Hogyan fejleszted magadat a mindennapokban?

Igyekszem felkészültnek lenni a szakmámban. Ma ez a feladat az internet segítségével sokkal könnyebb, mint korábban volt, mert pusztán idő kérdése, hogy hány órát tudsz a képernyő előtt tölteni, hogy megismerd az újdonságokat. Ezen túlmenően részt veszek a nemzetközi szakmai vásárokon, szélesebb szakmai- és közönségtalálkozókon. A televíziózás nagyon gyorsan változik napjainkban, a jövője sokkal izgalmasabb, mint a múltja, és az eddigiekhez képest sok minden másra is oda kell figyelni.

Szerinted mi különbözteti meg a kiváló vezetőt a középszerűtől?

Lássa a saját hibáit, ne gondolja, hogy ő tökéletes, legyen következetes, és közvetlen. Ismerje be, hogy a munkatársai nélkül, akiket irányít, ő csak félkarú óriás legfeljebb.

Ha egy időkapszulába csak egyetlen mondatot tehetnél, mit üzennél a jövő menedzserei számára?

Soha ne legyenek elégedettek azzal, amit addig csináltak. Mindent lehet másként, még jobban csinálni.

További érdekes sztorikat és részleteket a teljes interjúban hallhatsz.